Pipi-krízis, kicsit a csirkemell fogyasztásról

Gyors, egyszerű, olcsó…

A nagyüzemi termelésnek köszönhetően ezek az értékek igencsak tájékozató jellegűek.

A csirkehús akkor áll legközelebb eredeti állapotához, ha pl. a csirkemell mérete közel sem tenyérnyi, inkább ökölnyi (az egész mell mérete, képzeld el, hogy nézett ki maga az állat, ha 2 tenyérnyi méretű a melle húsa és kisujjnyi a combja, szegény, ha lenne, orra ráesne, mint egy béna gyúrós, aki olyan terembe jár, ahol csak deréktől felfele vannak tükrök..). Sajnos már csak otthon fog kiderül, de legalább tudod, hova ne menj többet vásárolni: a hús állaga, szaga ill. sütés közben mennyi vizet enged, van e egyáltalán íze és, hogy mekkora kihívást jelent a megrágása. Lassan nem is kellenek fogaink, annyira kis puha, felfújtak a boltokban kapható húsok, hogy simán szétnyomhatóak. Szegény ragadozók évezredek óta növesztik tűhegyes fogaikat, de minek?! Pár évnyi tömegtermelés és már nincs is rá szükség… 

Ha van rá lehetőségünk válasszuk a tanyasi, háztáji, kapirgálós, szabadon tartott baromfihúst (az intenzív tartásban, sok sok állat egy helyen, túlzsúfolva, mozgástól elzárva, közel a talajhoz és egymáshoz él, ez hatalmas stresszhatás (rontja a hús minőségét), fertőzések forrás, ezért ha kell, ha nem tömik antibiotikumokkal őket, ami a húsukban is megtalálható).

Ráadásul intenzív tartásban ugyanazt a fajtát (broiler) tartják nagy mennyiségben.

A pulyka kevésbé fogékony a fertőzésre, antibiotikum halmozgatás szempontjából inkább pulyka jobb választás. 

Amúgy hamár antibiotikumok… az köztudott, hogy sajnos nem nagyon válogat, a természetes baciflóránk, a beleinkben élő mikrobiomot is pusztítja. Tünete lehet különböző allergiák, gyengeség, enerváltság, teljesítmény romlása, folytonos betegeskedés, bőrproblémák stb. Ha nincs bélbaci, nincs megfelelő emésztés, felszívódás, hiába esszük a testsúlykilónkénti 5g fehérjét (mert ezt mondják a nagy és izmos nénik, bácsik, amúgy nagyátlagba 1-1,5g is bőven elég tiszta testsúlykilógrammonként (vizet, zsírt levonva, annak fenntartsához nincs szükség fehérjére, meg hát ki akarná fenntartani?!) nem szívódik fel, csak drága végtermék lesz. Esetleg küzd vele kicsit a szervezetünk, veséink, ragyáskodunk tőle, főleg a hát, áll környékén (ez a túlzásba vitt főleg tejsavó fehérje fogyasztásra is érvényes).

Szóval, ha az ára miatt vásároltál eddig tömegtermelt, olcsó, rossz minőségű csirkemellett, akkor inkább válaszd a kicsit drágább, de sokkal minőségibb extenzíven tartott állatok húsát és fogyassz belőle, csak annyit amire valóban szükséged van.

Minőség a mennyiség előtt!

Combja mellett szól, hogy azt lehet, hogy még használta is, mozgott, volt izommunka, kevésbé halomozott fel, így „tisztább hús”, kevesebb omega-6 (gyulladáskeltő) zsírt tartlamaz, mint a melle húsa. Nem tiszta fehérrostú hús, ezért a diétázók körében nem annyira népszerű, pedig ahogy látjátok a fenti összehasonlításban, nincs számottevő különbség a makrói között. Mivel a kereslet a mellre hatalmas, azt „fújják” nekünk mindenféle jóval, hogy abnormálisan hatalmas legyen, a combokat békén hagyják. A többi részével is kevesebb a probléma, de azok zsírosabb részei, így az összehasonlításba inkább a combjának, bőr nélküli húsát választottam.


Variáld, ne mindig ugyanazt a színhúst válaszd és ne is fogyassz indokolatlanul nagy mennyiséget!


Egy kis érdekesség:

Csirkemáj 100g-ban: 119 kcal: 17g fehérje, 4,5g zsír, 0,3g ch, (+folsav, B-vitaminok, főleg B12 (vashiányosoknak!), vas, cink, A- és E-vitamin tartalma jelentős, a csirkemell gyakorlatilag hozzá képest ÜRES) 

Ha pontosan tudni szeretnéd, hogy neked és céljaidnak mekkora mennyiségű, minőségű fehérjére (és mi minden másra) van szükséged:

Ezeket is olvasd el

Szeretjük a sütiket – de csak a szükséges mértékig! Weboldalam csak a működéshez nélkülözhetetlen sütiket használ.